A Klinikai Vizsgálatok Adatbázisa jelenleg is több mint ezer vizsgálatot foglal magába: a korábban elérhető adatokkal több évre visszamenőleg áttekintést nyújt a hazai vizsgálatok sokszínűségéről (lásd: Állapot - vázlatos adatlapok), míg egyre bővülő körben érhetőek el a folyamatban lévő vizsgálatok részletesebb információi is (lásd: Állapot - teljes adatlapok).
Ez a honlap a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos általános ismeretek bővítésének céljából készült, az itt található információk a publikusan elérhető adatokra épülve, kizárólag tájékoztató jellegű áttekintést biztosítanak.
Amennyiben Önnek további kérdése merülne fel, forduljon bizalommal kezelőorvosához!
| Vizsgálat neve magyarul | Az orálisan alkalmazott aszciminib, valamint a nilotinib tolerálhatóságának és hatásosságának IIIb fázisú, multicentrikus, nyílt elrendezésű, randomizált vizsgálata, újonnan diagnosztizált, Philadelphia kromoszóma pozitív, krónikus mieloid leukémia krónikus fázisában szenvedő betegeknél |
| Vizsgálat neve angolul | A phase IIIb, multi-center, open-label, randomized study of tolerability and efficacy of oral asciminib versus nilotinib in patients with newly diagnosed Philadelphia Chromosome Positive Chronic Myelogenous Leukemia in Chronic Phase |
| Protokollszám | CABL001J12302 |
| Eudra CT szám | 2022-000995-21 |
| Hatósági engedély száma | OGYÉI/47303-6/2022 |
| Kérelmező | PAREXEL Magyarország Üzleti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. |
| Státusz | Engedélyezve |
| Fázis | III/b |
| Vizsgálati készítmény | asciminib |
| Vizsgálat időtartama (hó) | 52 |
| Nem | Mindkettő |
| Egészségeseket bevon? | nem |
| Betegbevonás státusza | Fogad |
| Szponzor | Novartis Pharma AG |
| Betegség | C9210 Krónikus myeloid leukémia |
| Betegbevonás kezdete | 2022-11-21 |
| Betegbevonás vége | 2025-04-30 |
| Tervezett betegszám Magyarországon | 20 |
Annak értékelésére, hogy az aszciminib megoldást jelenthet-e erre a problémára, a folyamatban lévő, III. fázisú CABL001J12301 vizsgálat célja elsősorban az aszciminib hatékonyságának értékelése újonnan diagnosztizált, krónikus mielogén leukémiás (CML) betegeknél.
A CABL001J12302 IIIb fázisú vizsgálat elsődleges célja, hogy a betegek szempontjából releváns kimenetelekre összpontosítson, és értékeljék az aszciminib tolerálhatóságát, ahogyan az a nemkívánatos események (AE-k) miatti kezelés-megszakításokban megnyilvánul, összehasonlítva a második generációs (2G) tirozin-kináz gátló (TKI) nilotinib tolerálhatóságával, újonnan diagnosztizált, Ph+ CML-CP-ben szenvedő felnőtt betegek körében. A vizsgálat célja továbbá értékelni az életminőségre kifejtett hatást. Az ilyen adatok kinyerése a betegek szempontjából releváns, továbbá fontos az egészségügyi technológiákat értékelő (HTA) testületek döntéshozatala szempontjából is.
1. Az aláírt beleegyező nyilatkozatot a vizsgálatban való részvétel előtt be kell szerezni.
2. Legalább 18 éves, férfiak és nők.
3. Krónikus fázisban lévő CML-es betegek, a diagnózis felállítását követő 3 hónapon belül.
4. A CML-CP diagnózisa (Európai Leukémia Hálózat [European Leukemia Network, ELN] 2020-as kritériumai) a Philadelphia (Ph) kromoszóma citogenetikai igazolásával. A rejtett Ph kromoszómát metafázisú fluoreszcencia in situ hibridizációval (FISH) kell megerősíteni.
• Dokumentált krónikus fázisú CML, amely megfelel az összes alábbi kritériumnak (Baccarani és mtsai., 2013.):
• < 15% blaszt a perifériás vérben és csontvelőben,
• < 30% blaszt plusz promielociták a perifériás vérben és csontvelőben,
• < 20% bazofil a perifériás vérben,
• Trombocitaszám (PLT) ≥ 100 x 109/l (≥ 100 000/mm3),
• Nincs bizonyíték extramedulláris leukémiás érintettségre a hepatosplenomegalia kivételével.
5. Bizonyíték a jellegzetes BCR::ABL1 transzkriptum jelenlétre [e14a2 és/vagy e13a2], amely alkalmas a központi laboratóriumi standardizált RQ-PCR általi mennyiségi meghatározásra. Ha azonban egy akkreditált helyi laboratóriumból származó, a helyi szabályozásnak megfelelően validált helyi minőségi vizsgálat megerősítette a jellegzetes BCR::ABL1 transzkriptum [e14a2 és/vagy e13a2] jelenlétét, akkor ezek az eredmények felhasználhatók az alkalmasság megállapításához, ha a randomizálás időpontjában nem állnak rendelkezésre a központi, valós idejű kvantitatív polimeráz láncreakció (RQ-PCR) eredményei.
6. Keleti Kooperatív Onkológiai Csoport (Eastern Cooperative Oncology Group, ECOG) szerinti 0-ás vagy 1-es általános állapot.
7. Megfelelő szervfunkció, az alábbi meghatározás szerint:
• Összbilirubin (TBL) < a normáltartomány felső határértékének (ULN) 3x-osa); a Gilbert-kóros betegek csak akkor vonhatók be, ha a TBL-szint ≤ 3,0 x ULN vagy ha a direkt bilirubinszint ≤ 1,5 x ULN
• Kreatinin-clearance (CrCl) ≥ 30 milliliter per perc (ml/perc) a Cockcroft-Gault képlettel történő számítással, szérum lipáz ≤ 1,5 x ULN. A szérum lipáz esetében a > ULN - ≤ 1,5 x ULN értéket klinikailag nem jelentősnek kell értékelni, ami nem áll összefüggésben az akut pankreatitisz rizikófaktoraival.
8. A betegeknél az alábbi laboratóriumi értékeknek a normáltartományon belül kell lenniük, vagy a randomizálást megelőzően megfelelő pótlással korrigálandók, hogy a normáltartományba essenek:
• Kálium (a káliumszint legfeljebb 6,0 mmol/l-es értéke elfogadható, ha a CrCl* ≥ 90 ml/perc értéke kíséri),
• Összkalcium (szérum albuminra korrigált); (a legfeljebb 12,5 mg/dl vagy 3,1 mmol/l-es kalciumszint elfogadható, ha a CrCl* ≥ 90 ml/perc értéke kíséri)
• Magnézium (a magnéziumszint legfeljebb 3,0 mg/dl-es vagy 1,23 mmol/l-es értéke elfogadható, ha a CrCl* ≥ 90 ml/perc értéke kíséri)
• Az enyhe-közepes vesekárosodásban (CrCl* ≥ 30 ml/perc és <90 ml/perc) szenvedő betegek esetében a kálium és összkalcium, valamint magnézium szintjének a normáltartományban kell lennie vagy a randomizálást megelőzően megfelelő pótlással korrigálandók, hogy a normáltartományba essenek.
*A CrlClr a Cockcroft-Gault-képlet szerint kerül kiszámításra
Az alábbi kritériumok bármelyikének megfelelő résztvevők nem alkalmasak a jelen vizsgálatba történő bevonásra:
1. A CML korábbi kezelése más rákellenes gyógyszerekkel ideértve a kemoterápiát és/vagy biológiai szereket vagy korábbi őssejttranszplantációt, kivéve a hidroxiureát és/vagy anagrelidet.
2. Ismert, citopatológiailag igazolt központi idegrendszeri (KIR) infiltráció (a KIR érintettség gyanújának hiányában a lumbálpunkció nem szükséges)
3. Szívfunkciókárosodás vagy szívrepolarizációs zavar, többek között, a teljesség igénye nélkül az alábbiak:
• A kórtörténetben szereplő miokardiális infarktus (MI), angina pektorisz vagy koszorúér áthidaló műtét (coronary artery bypass graft, CABG) a vizsgálati kezelés kezdetét megelőző 6 hónapban
• Klinikailag jelentős szívritmuszavar (pl. kamrai tachycardia), komplett bal Tawara-szár blokk, magas fokú atrioventrikuláris (AV) blokk (pl. bifasciculáris blokk, Mobitz II-es típusú AV blokk és harmadfokú AV blokk).
• A Friderica-képlet szerint korrigált QT intervallum (QTcF) ≥ 450 ms (férfi betegek), ≥460 ms (női betegek), három, sorozatban készült kiindulási EKG-n (a QTcF képlet használatával). Ha a QTcF ≥ 450 ms és az elektrolitok nem a normáltartományba esnek, akkor az elektrolitok korrekciója szükséges, majd a beteget a QTcF vonatkozásában újra kell szűrni.
• Hosszú QT szindróma, idiopátiás hirtelenhalál a családi kórtörténetben vagy veleszületett hosszú QT szindróma, vagy az alábbiak közül bármelyik:
• Torsades de Pointes (TdP) rizikófaktora, többek között nem korrigált hypokalaemia vagy hypomagnesaemia, a kórtörténetben szereplő szívelégtelenség vagy a kórtörténetben szereplő klinikailag jelentős/tüneteket mutató bradycardia.
• Olyan egyidejűleg alkalmazott, „ismerten Torsades de Pointes kockázatát képező”, a crediblemeds.org oldalon felsorolt gyógyszer(ek), amely(ek)et nem lehet leállítani vagy lecserélni biztonságos, alternatív gyógyszerre a vizsgálati készítmény alkalmazását megelőzően 7 nappal. • A QTcF intervallumot nem lehet meghatározni.
4. Súlyos és/vagy nem kontrollált, egyidejűleg fennálló belgyógyászati betegség, ami a vizsgálóorvos megítélése szerint elfogadhatatlan biztonságossági kockázatot okozna vagy veszélyeztetnél a vizsgálati tervnek való megfelelést (pl. nem kontrollált diabétesz, aktív nem kontrollált fertőzés; nem kontrollált artériás vagy pulmonális hipertenzió, nem kontrollált, klinikailag jelentős hiperlipidémia).
5. A kórtörténetben szereplő jelentős veleszületett vagy szerzett vérzészavar, amely nem áll összefüggésben rákos betegséggel.
6. Jelentős sebészeti beavatkozás a vizsgálatba való belépést megelőző 4 hétben vagy azon betegek, akiknek még nem sikerült felépülniük a korábbi műtétből.
7. A kórtörténetben szereplő vagy más, aktív rosszindulatú betegség a vizsgálatba való belépést megelőző 3 évben, kivéve a korábbi vagy egyidejűleg fennálló bazálsejtes bőrrákot vagy korábbi carcinoma in situt, amelynek kezelése gyógyulást eredményezett.
8. A kórtörténetben szereplő acut pancreatitis a randomizálást megelőző 1 évben, vagy a kórtörténetben szereplő chronicus pancreatitis.
9. A kórtörténetben szereplő krónikus májbetegség, ami súlyos májkárosodáson vezet, vagy folyamatban lévő akut májbetegség.
10. A kórtörténetből ismert krónikus hepatitis B(HBV) vagy krónikus hepatitis C (HCV) fertőzés. A hepatitis B felszíni antigén (HBsAg) és hepatitis B core antitest (HBc Ab/anti-hBc) teszteket a szűréskor elvégzik. Ha az anti-HBc pozitív, akkor HBV-DNS (dezoxiribonukleinsav) vizsgálatot végeznek el a szűréskor. A pozitív HBV-DNS teszteredményt mutató betegeket nem fogják bevonni a vizsgálatba. A pozitív HBsAg teszteredményt mutató betegeket szintén nem fogják bevonni a vizsgálatba. A szűréskor HCV ellenanyagtesztet is végeznek. A kritériumokkal kapcsolatos részleteket lásd a protokoll 4. függelékében.
11. A kórtörténetben szereplő humán immundeficiencia vírus (HIV), hacsak nem jól kontrollált és stabil dózisú antiretrovirális terápián van a beteg a szűrés időpontjában.
12. A gyomor-bél rendszeri funkciók károsodása vagy olyan gyomor-bél rendszeri betegség, amely jelentős mértékben megváltoztatja a gyógyszer felszívódását (pl. fekélybetegség, nem kontrollált émelygés, hányás, hasmenés, malabszorpciós szindróma, vékonybél-rezekció vagy gyomoráthidaló műtét)
13. Korábbi kutatóvizsgálatban való részvétel a vizsgálati kezelés megkezdése előtti 30 napban vagy az adott vizsgálati készítmény 5 felezési idején belül, amelyik hosszabb.
14. Terhes vagy szoptató nők
15. Azon fogamzóképes női vizsgálati alanyoknak, ami a meghatározás szerint az összes olyan nőt jelenti, aki élettanilag képes teherbe esni, hatásos fogamzásgátló módszereket kell alkalmaznia a vizsgálati kezelés alkalmazása során és a vizsgálati készítmény befejezését követően egy bizonyos ideig. Az aszciminib esetében ez az időszak az utolsó adagot követő 3 nap; ha a helyi szabályozás vagy az adott országban érvényes alkalmazási előírás különbözik a vizsgálati tervben foglalt, a fogamzásgátlással kapcsolatban megkövetelt időtartamtól, akkor a hosszabb időtartamot kell betartani és ugyanezek a követelmények kerülnek feltüntetésre a betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozatban (ICF) is. A nilotinibet alkalmazó betegeknek hajlandónak kell lenniük arra, hogy betartják a nilotinib adott országban érvényes alkalmazási előírásában foglalt fogamzásgátlással kapcsolatos követelményeket.
A nagy hatékonyságú fogamzásgátló módszerek közé tartozik:
• Teljes önmegtartóztatás (ha ez megfelel a résztvevő előnyben részesített, szokásos életmódjának). Időszakos önmegtartóztatás (úgymint naptár módszer, ovulációs, hőmérős módszer, posztovulációs módszerek) és a megvonás nem elfogadható fogamzásgátló módszerek.
• Kétoldali petevezeték-lekötés, női meddővé tétel (ha kétoldali műtéti petefészek-eltávolításon esett át méheltávolítással vagy anélkül) vagy teljes méheltávolítás legalább hat héttel a vizsgálati kezelés megkezdése előtt. Ha a petefészek-eltávolítás önmagában történt, akkor az csak abban az esetben számít megfelelő fogamzásgátlásnak, ha az illető női termékenységi állapotot hormonszintmérés típusú utánkövetéssel igazolták.
• Férfi partner meddővé tétele (legalább 6 hónappal a szűrés előtt). A vizsgálatban részt vevő nőknél vazektomizált partner esetén a vizsgálat alanynak csak a vazektomizált partner lehet az egyetlen partnere.
• A szájon át szedhető (ösztrogén vagy progeszteron), befecskendezhető vagy implantált hormonális fogamzásgátló módszerek alkalmazása, továbbá méhen belüli eszköz (IUD) vagy méhen belüli rendszer (IUS) felhelyezése, illetve a hormonális fogamzásgátlás egyéb, hasonlóan hatásos típusai (hatástalansági arány <1%), például hormonális hüvelygyűrű vagy transzdermális hormonális fogamzásgátlás használata.
Szájon át alkalmazott fogamzásgátlás esetén a női vizsgálati alanynak legalább 3 hónapig ugyanazt a készítményt kell szednie, mielőtt megkezdené a vizsgálati kezelést.
Azok a nők tekintendők a menopauzán átesetteknek, akiknél 12 hónapja természetes módon (spontán) alakult ki az amenorrhea, és ezt megfelelő klinikai profil kíséri (pl. megfelelő életkor, vasomotor tünetek a kórtörténetben). Azon nők számítanak nem fogamzóképesnek, akik posztmenopauzálisak, korábban kétoldali petefészekeltávolítás történt náluk (méheltávolítással együtt vagy anélkül), teljes méheltávolításon vagy kétoldali petevezeték-lekötésen estek át a vizsgálatba való bevonás előtt legalább hat héttel. Önmagában oophorectomián átesett betegek csak akkor tarthatók fogamzóképtelennek, ha ezt a reprodukciós státuszt a kontroll hormonvizsgálatok megerősítették.
Az aktív nemi életet élő, vizsgálati kezelést kapó férfiaknak nem szükséges fogamzásgátlást alkalmazniuk.
16. A vizsgálati készítménnyel szembeni ismert túlérzékenység.
Megjegyzés: A vizsgálóorvos mérlegelési jogkörébe tartozik az olyan beteg bevonása/kizárása a vizsgálatból, akinél a 2019. évi koronavírusos betegségre (COVID-19) jellemző tüneteket észlelnek, vagy aki a szűrési fázisban COVID-19 pozitív volt. Az ilyen betegeket a COVID-19-re vonatkozó országspecifikus irányelveknek megfelelően kell kezelni. Azoknál a betegeknél, akiknél a COVID-19 teszt pozitív, a vizsgálat kezelés megkezdése előtt újbóli tesztelés javasolt.

